Másfél évszázada hunyt el Bolyai János

e híres szavakkal közölte apjával a százötven éve, 1860. január 27-én elhunyt Bolyai János matematikus "az abszolút geometria" felfedezését.

Minden idõk talán legeredetibb gondolkodású matematikusa Bolyai János szigorú axiómákra alapozva létre akart hozni egy teljes geometriai rendszert. A "parallelákkal" foglalkozva fedezte fel, hogy a sokat vitatott euklideszi V. posztulátum (XI. axióma) - mely szerint egy ponton át egy adott egyeneshez csak egy párhuzamos egyenes húzható - helyettesíthetõ azzal az állítással, hogy a végtelen nagy sugarú körvonal: egyenes. Bolyai egy új geometriai rendszert épített ki. Életében nem értették meg zseniális gondolatait, melyek már huszonegy éves korában megérlelõdtek benne.

Halálának 150. évfordulóján a Bolyai János Katonai Mûszaki Kar állománya ünnepi állománygyûlésen emlékezett meg a híres matematikusról és kiváló hadmérnökrõl. Elõször Dr. Ács Tibor egyetemi magántanár, Bolyai kutató mutatta be röviden Bolyai munkásságát, a hat évtizedig sem tartó keserû életpálya viszontagságait és halálának körülményeit. Zsenialitását csak késõbb fedezték fel külföldi matematikusok és a kutatók ekkor kezdtek foglalkozni mûveivel, életpályájával.

A közelmúlt kutatásai is azt igazolják, hogy a különbözõ levéltárakban és gyûjteményekben megõrzött Bolyai kéziratokban és iratokban még sok ismeretlen adat, érték található, tárható fel, amelyek feldolgozásával teljesebbé, igazabbá és érthetõbbé lehet tenni a zseniális gondolkodónkról alkotott képet.

A Bolyai által megalkotott nem Euklideszi geometriát Dr. Horváth László a Puskás Tivadar Távközlési Technikum igazgatója mutatta be. Elõadásában formabontó módon, de látványosan, empirikusan próbálta bemutatni a különbségeket a sík és a parabolikus világ között. A tanár úr, annak érdekében, hogy kicsit kézzelfoghatóvá tegye ezt az elméletet, nem bonyolult kísérleti eszközöket, hanem egyszerû a természetben is megtalálható zöldségeket és gyümölcsöket hívott segítségül, melyekkel valóban sikerült egyénivé és "ehetõvé" tennie az elõadást.

Az állománygyûlés végén Bolyai János halálának 150. évfordulója alkalmából a kar dékánja által meghirdetett

címû pályázat eredményhirdetésére került sor.

A beérkezett jeligés pályázatok szakértõi bírálata alapján a Bolyai János Katonai Mûszaki Kar dékánja elsõ helyezésben és tárgyjutalomban részesítette BENCSIK GÁBOR hallgatót.

A megemlékezések tovább folytatódnak majd az év során, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia 2010-et Bolyai évvé nyilvánította, hogy ennek keretében emlékezhessünk meg a világhírûvé vált magyar tudósról. Az évfordulóra nemzetközi tudományos konferenciával emlékeznek meg Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián és Marosvásárhelyen a Sapientia Egyetemen. A Bolyai János Emlékkonferencia (2010. augusztus 30-szeptember 3.) honlapja közli a programot, melyben a nagyközönség számára szóló elõadásokat is beiktatnak, és lehetõséget nyújtanak a Bolyai emlékhelyek meglátogatására.

Ács Tibor:Másfél évszázada hunyt el Bolyai János (3MB pdf)